Mesés karácsony

Először is engedjétek meg, hogy egy nagyon rendhagyó blogbejegyzéssel jelentkezzek. Sajnos hosszú hónapokkal ezelőtt volt az utolsó bejegyzésem, aminek oka nem titok: újabb fordulatot vett az életem, újra tanulok, újra egyetemista lettem. Az ezzel járó rengeteg teendőm miatt (is), nem egészen úgy alakultak a dolgaim az alkotás terén, ahogy elterveztem, de örömömre egy karácsonyi kivágatcsomagot azért meg tudtam festeni. Jelentem, a tervezett másik három vázlata is elkészült, amit jövőre biztosan ti is láthattok majd, alkothattok vele. Most még biztosan sokan jót mosolyogtok ezen, de igen, egy szempillantás alatt eltelik majd egy újabb év is ... és újból lehet készülni erre a csodás ünnepre!

Akik hosszabb ideje követnek azok bizonyára tudják, hogy a scrapbooknak mi mindent köszönhetek. Azon kívül, hogy az önkifejezés egy olyan lehetőségét biztosítja nekem, amiben a kreativitásom maximálisan kiélhetem, rengeteg olyan dolgot kaptam tőle, amiért elmondhatatlanul hálás vagyok! Egy dolgot emelnék ki igazán: azokat az emberi kapcsolatokat, barátságokat, amelyeket a művészi alkotás és a scrapbook világa iránti elköteleződésünk teremtett meg. Hálás vagyok, hogy csupa olyan embert ismerhettem meg, akikkel sok- sok közös van bennünk, akikkel hasonló az ízlésvilágunk és akikkel öröm együtt alkotni! 

Szeretném, ha ez a bejegyzés elindítana egy olyan folyamatot, amire titkon régóta vágyok. Örömömre sok szép alkotásotokat láthattam már az általam készített kivágatokkal, de most szeretném nektek részletesebben is megmutatni, hogy Maya milyen csodás képeslapokat készített a Mesés karácsony kivágatcsomaggal és a ScrapUp papírjaival! Nagyon köszönöm Maya a bizalmadat és nagyon örülök, hogy ezeket a szépségeket most megmutathatom másoknak is! 

Fogadjátok szeretettel!

 

Sziasztok!


Balogh Mariann vagyok, egy sokoldalú, kreatív nő, aki hasonlóan megannyi kortársához, az alkotásban találja meg egyik legkedvesebb időtöltését. BMaya nicknéven publikálom műveimet.  

Amióta az "eszemet tudom", alkotok, sok-sok művészeti ágban kipróbáltam magam, majd' 50 év van már így mögöttem. Gyerekkoromban agyagoztam, tűzzománcoztam, megismertem megannyi technikát, majd sokáig az üvegfestés/ virágkötészet kapta a fókuszt, miközben szakmaként a programozást, informatikát választottam.
Mindig is "papírmániás" voltam, nem nőttem ki a gyerekkor elmúltával, ez is végigkísért az életemen. Koromnál fogva elmondhatom, hogy én még akkor kezdtem a családi fotóalbumok egyedi díszítését, mikor azt még közel sem hívták "scrapbook"-nak, amikor még csak fotósarkokat lehetett venni az albumhoz, és az akkori NDK papírboltjainak csodája volt a kaparós betűmatrica (mostanság "rub-on" matricaként van belőle hatalmas kínálat). 
Manapság már nemcsak nevet kapott ez a technika, hanem "ezernyi" ága fejlődött ki, és komplett iparág szolgálja ki a megnövekedett igényeket. Minden IS kapható már ahhoz, hogy a fényképalbumokat díszíthesd, sőt, ez a technika már nem csupán emlékmegőrzés fotóalbumban vagy naplóban, hanem lakásdekoráció, képeslap, kis kártya, vagy vegyített technikákkal számtalan más is készíthető így.
A rengeteg nagy, "tömeg"-gyártó mellett igazán egyedi és különleges vállalkozások is segítik azokat, akik ezt a hobbit szeretnék űzni, és így kapható már gyönyörű, kézzel festett, teljesen egyéni kivágat is a fotós oldalak díszítésére. Emőke (Fraupester) kivágatai pontosan ilyenek. A karácsonyi képeslap készítés időszakában sikerült egy ilyen készletet "megkaparintanom". Rögtön neki is estem a kivágatok felhasználásával gyártani párat, ezeknek az üdvözlőlapoknak az elkészítési leírását hoztam most Nektek!
 
Legelőször is azzal kezdtem, hogy rétegzett papírokból elkészítettem a képeslap alapokat. 
 
 
Amúgy épp újraéled nálam az akvarell festészet "mániája", így rögtön adódott, hogy a hátteret ezzel a festéssel oldjam meg... így elkészültek az akvarell papírra festett koszorúk: ehhez 3 féle zöldet, és legyező ecsetet használtam. 
 
 
Amíg száradt a háttér, "mártogatós" tollal, tintával, kalligrafikus írással elkészítettem a feliratokat. 
 
 
A kivágatokat elhelyeztem, és habszivacs kétoldalú ragasztóval elemeltem őket az alapról, így adtam térbeliséget az egésznek, és ezáltal felrögzítettem a koszorúkra. 
 
 
Miután a képeslap alapokra ráragasztottam az akvarell papírra díszített koszorúkat, még hiányérzetem volt, így vékony filccel keretet rajzoltam a papírok szélére. Így lettem teljesen kész, s konstatáltam, hogy egy kivágat-csomagból mennyi képeslap is készülhetett... (pedig nem spóroltam, még az akvarellfestéses albumomba is jutott belőle 1-2) ... 
 
 
Fogadjátok szeretettel, használjátok inspirációnak leírásomat, és alkossatok Ti is szépségeket ezekkel a gyönyörű kivágatokkal!